Bacskay Péter edző blogja

A jó, a rossz és az edző

2016. április 26. - Bacskay Péter

Manapság Magyarországon az edzőtermek, a fitnesz aranykorát, virágzását éljük.

 Szinte hetente nyílik újabb, és újabb edzőterem, csilli-villi fitnesz komplexum az országban.

 A fővárosban már szinte minden egyes utca sarokra jut egy-egy fitnesz terem.

A média tele van a testépítéssel, hiteles és kevésbé hiteles média személyiségek mutatják meg magukat a testépítő versenyek színpadán.

A tendencia jó, hiszen a sport népszerűsége szemmel látható a fitnesz termekben. Fiataloktól az idősebbekig egyre többen ismerkednek meg az edzőtermek világával, kezdenek el rendszeresen sportolni, és válik minden napjaik részévé a rendszeres testmozgás, a test tudatos életmód.

Van azonban ennek a „hype”-nak, felhajtásnak egy árnyoldala is.

Míg pár évvel ezelőtt a kifutott, playmate-ek, valóságshow szereplők Dj-nek állva hakniztak az országban, ma fitnesz modellek, majd személyi edzők lesznek. A szakma hígul. A legszomorúbb megfigyelésem az, hogy az edzőterembe újonnan letévedt vendégeknek szinte bármi eladható személyi edzés címén.  Fogalmuk sincsen arról, a számukra „idegen világban”, hogy mit is kellene kapniuk, mi az, amit elvárhatnak a pénzükért.

Egy jó edző rengeteget adhat, megsokszorozhatja edzéseink hatékonyságát, az edzőteremben eltöltött idő értékét. Egy kevésbé felkészült, megbízhatatlan ember viszont ahelyett, hogy adna, még inkább el is vehet az edzések öröméből, hatékonyságából.

Mégis hogyan, mi alapján döntsön egy kezdő, hogyan és mi alapján válasszon a túlcsordult kínálatból a vendég, aki egy személyi edző segítségével szeretné kihozni magából a legtöbbet.

Az alábbiakban szeretném összefoglalni azt, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyeket én a legfontosabbnak tartok és amelyeknek szerintem meg kell felelnie egy „jó” személyi edzőnek.

  1. Az első pont a hitelesség, de mit is értek ez alatt? Számomra a hitelesség egyben jelenti a külső megjelenést, a határozott kommunikációt és a szakmai tapasztalatot is.
    mock-certified-trainer.jpg
    A hiteles edző megjelenésével, viselkedésével kiemelkedik az edzőterem közösségéből.  Itt most nem arra gondolok, hogy a jó edzőnek „testépítő versenyzői” fizikummal kell rendelkeznie, nem erről van szó, lehet valaki jó elméleti szakember kevésbé felépített fizikummal is, de az edzőn látszódnia kell annak, hogy tudja azt, amiről beszél. Sörhassal, púpos háttal számomra hiteltelenné válik a legjobb elméleti szakember is.
    A hitelességhez tartozik a szakmai tapasztalat is, aki még nem csinált végig egy igazán szigorú diétát, az vajon hogyan is várhatja el a vendégétől ugyanazt. Szintén ide sorolom a versenysportolói múltat is, ami egy olyan szakmai tapasztalatot ad az edzőnek, amit könyvekből megtanulni, okj-s képzésen lehetetlen. Egy jó edző rendelkezzen versenysportolói múlttal, fizikumán látszódjon az, hogy tudja, amiről beszél, megjelenésén, kommunikációján érződjön a határozottság, magabiztosság.

 

  1. A szakmaiság. A szakmaiság alatt értem magát az edzés tartást, az óraadást.
    A jó edző az szinte a vendéggel együtt végzi a programot, vele van, folyamatosan figyeli, korrigálja a helyes gyakorlat végrehajtást. Bár viccesen hangozhat, de jómagam néha hasonlóan elfáradok egy-egy edzés végére, mint maga a vendégem, hiszen az edzésprogram alatt folyamatosan fejben vele együtt hajtom végre az ismétléseket.
    Próbálom meg érezni azt, hogy az adott terhelés vajon optimális, megfelelő-e. Próbálom kiolvasni a vendég arcából, mozdulataiból azt, hogy az elfáradás milyen szintjén áll éppen.
    training.jpg


A jó edző alkalmazkodik a vendég adott állapotához, érőszintjéhez, hangulatához, nem akarja ráerőltetni a saját programját, hanem mindig az adott körülményekhez igazítja azt úgy, hogy abból hozza ki a maximumot.
A jó edző helyesebben tudja felmérni a vendég adott napi erőszintjét, mint azt maga a kliens érzi, gondolná.

A jó edző nem telefonálja végig az órát. Bár manapság nehéz lerakni, hiszen az edzésprogramot, edzésnaplókat mind-mind okostelefonon tároljuk, a nap folyamán egyeztetünk a vendégekkel, mégis kevés nagyobb bunkóságot tud elkövetni az edző, mint azt amikor végig telefonál, facebookoz, tinderez egy-egy órát.

cellphonetrainer.jpg

Sokszor nekem is erőt kell vennem magamon, mégis próbálom megtisztelni a vendégeimet azzal, hogy a telefont az asztalon, vagy a zsebemben hagyom.

Fontos leszögezni: Mindig kettőn áll a vásár. Egy jó edző mellé kell egy lelkes vendég is! 

Kellő akarat nélkül a legjobb edző sem tud csodát tenni. Sokan jönnek le a terembe azzal a szándékkal, hogy átalakítsák testüket, de sajnos csak kevesekben van meg a kellő kitartás, akarat ahhoz, hogy valóban véghez is vigyék a terveiket. A sikerhez nem elég az edzőteremben eltöltött közös munka, nélkülözhetetlen a helyes táplálkozás napi rutinja is.

A legtöbb esetben a szigorú diéta betartásánál csúszik el a dolog, az edző nem állhat egész nap a vendége fölött, az hogy a helyes étrend valóban be legyen tartva, bizony a vendég felelőssége.

20150921_080752.jpg

A kellő elszántsággal és egy jó edző segítségével azonban nincsen lehetetlen cél!

 

Bacskay Péter

Fiatalkori álmok...

A napokban egy fiatal barátom megkért arra, hogy egy pár mondatos irománnyal segítsek a szakdolgozata elkészítésében, mely a fiatalkori álmokról, azok megvalósításáról, nehézségeiről szól. Gondoltam rég elhanyagolt blogomat is gazdagítom azzal, hogy megosztom veletek az én álmaim történetét:

 

Az én fiatalkori álmomat inkább egy kora felnőttkori álomnak nevezném. Ebben az időszakban próbáltam keresni, rátalálni arra az útra, melyben kiteljesedhetek, elindulhatok az önmegvalósításom útján.

A középiskola után sok fiatal kortársamhoz hasonlóan kissé elveszettnek éreztem magamat a nagyvilág sodrásában. Érettségi után racionális megfontolásból informatikai tanulmányok felé vettem az irányt, főiskolát végeztem, majd rövidesen elhelyezkedtem egy internet szolgáltató cég ügyfélszolgálatánál.

maxresdefault.jpg

Bizony az irodában ülve gyorsan ráébredtem arra, hogy nem ez a szakirány lesz az amiben én megtalálom a magam útját, hamarosan azonban jött egy „jel” melyből megszülethetett egy álom, ami végül valóság lett.

Még főiskolásként csöppentem bele a testépítés, az edzőtermek világába. A suli mellett komoly hobbimmá vált a testépítés, melyben már viszonylag korán megláttam az önmegvalósítás lehetőségét, azonban akkoriban még álmodni sem mertem volna arról, hogy valaha ez lehet a szakmám, a megélhetésem, illetve sikeres versenyző lehetek.

Másfél évnyi kínos küzdelem után az internetszolgáltató zűrös ügyfeleivel, jött a jel egy hirdetés formájában.

iwi.jpg

Az International Wellness Institute Okj-s sportedző képzést hirdetett, profi oktatókkal.

A hirdetést elolvasva érkezett a felismerés, miért ne lehetne a hobbim a szakmám is egyben. Akkoriban már jó pár éve űztem a testépítő sportot az átlagnál magasabb szinten, versenyeket látogattam, rengeteg szakirodalmat olvastam, kézenfekvőnek tűnt, hogy ha már ennyi energiát fektettem a hobbimba, talán kamatoztathatnék valamennyit belőle, talán így ki tudnék szakadni az általam kevéssé kedvelt irodai környezetből.

Akkoriban, a nagy edzőterem boom előtt még egyáltalán nem volt olyan népszerű és elterjed a fitnesz edzői szakma, mint manapság, de én mertem nagyot álmodni és hamarosan jelentkeztem a képzésre.

Álmom megvalósításának első lépése tehát az volt, hogy 2008-ban beiratkoztam az iskola 1 éves alap tanfolyamára.

A második lépésben pedig egy motivációs technikát használtam, mely azt gondolom rengeteget segített és segít most is abban, hogy elérjem a céljaimat.

Leírtam magamnak, hogy mik azok a célok pontosan amiket el szeretnék érni.

És ettől fogva, gondolataim mintha szárnyra kaptak volna, lépésről lépésre sikerült teljesítenem a kitűzött célokat.

Először is otthagytam az irodai munkát, majd elhelyezkedtem egy edzőterem recepcióján, még a képzés ideje alatt.

Az iskolát sikeresen elvégezve lehetőséget kaptam arra, hogy a következő képzéseken segédoktatóként tevékenykedjek. Mára az IWI gyakorlati oktatójaként több száz leendő edzőnek segítettem elsajátítani a szakma alapjait.

Az edzőteremben pedig ahol kezdetben mint recepciós tevékenykedtem, elkezdhettem személyi edzéseket tartani, majd később a terem üzletvezetője lettem.

Így tovább, lépésről lépésre sikerült megvalósítani álmaimat, céljaimat.

Persze voltak akadályok, nehézségek.

Edzőként, oktatóként emberekkel foglalkozni egészen más, mint az informatikában a gépekkel. Kezdőként számomra a legnagyobb kihívást a kommunikáció, az emberekkel való kapcsolattartás, a hatékony klientúra építés jelentette. Azt gondolom, szakmailag már kezdő ként is eléggé felkészülten érkeztem a fitnesz világába, azonban az edzőteremben, ahol 1-1 vendéggel 1-1,5 órát kell eltöltenem hatékonyan, nélkülözhetetlen a megfelelő kommunikációs készségek használata. Én, mint inkább introvertált személy a kezdetekkor ebben láttam a legnagyobb nehézséget, viszont tudatos gyakorlással, az évek alatt rengeteget fejlődtem ezen a téren is.

2015-12-06_20_50_20.jpg

A kommunikációs készségeim alakításában hatalmas segítséget adott az oktatói munkám, hiszen itt rákényszerültem arra, hogy adott esetben akár 100 ember előtt tartsak előadásokat, rengeteget tanultam ezekből az alkalmakból. Illetve rengeteget tanultam, tanulok máig, minden egyes vendégemtől, személyi edzetteimből.

A szakmai felkészültség, a megfelelő kommunikációs készségek mellett azt gondolom, hogy a kellő empátia a legfontosabb, az emberekkel való napi foglalkozások során. Rá kell érezni arra, hogy a vendégnek milyen a pillanatnyi állapota, hangulata és ehhez mérten kell tervezni az adott programot. Azt gondolom, hogy edzői szakmai sikereim jó részét a bennem meg levő empátiának köszönhetem.

bacskay_peter_37.jpg

Az évek alatt rengeteg különböző embert ismertem meg, akik mindannyian más és más céllal, fizikai állapotban érkeztek hozzám. Mindannyiukat más és más módszerekkel, edzés technikákkal, kommunikációs praktikákkal kellett, hogy megközelítsem ahhoz, hogy elmondhassam, mára már akkora vendégkörrel dolgozom, mely minden időmet kitölti.

Itt jön képbe a hogyan tovább kérdése, jelen pillanatban az foglalkoztat leginkább, hogy hogyan, miként tudnék egy lépcsővel feljebb önmegvalósításom újabb fokára lépni.

Az edzői szakmai sikerek mellett a legjobb érzés eddigi karrieremben az volt, amikor sikerrel szerepeltem testépítő, erőemelő versenyeken is. Anno a céljaim közé felírtam azt is, hogy legalább dobogós helyezést szeretnék elérni egy országos szintű testépítő bajnokságban. Hatalmas öröm volt, amikor 2012-ben sikerült beteljesítenem ezen álmomat is. Rengeteget tanultam a versenyfelkészülésekből, a sikeres szereplés pedig rengeteg önbizalmat, magabiztosságot adott a további munkámhoz edzőként, oktatóként is.

Nagyon nagy sikerélmény számomra az is, amikor a személyi edzettjeim örömmel számolnak be arról, hogy a rendszeres sporttolásnak köszönhetően mennyire jó irányba változott életük.

És büszkeség számomra, amikor láthatom, az edzőképző iskolánál „szárnyaim alatt” végzettek szakmai sikereit, sikeres versenyszerepléseit, melyhez talán én is hozzá adhattam egy kicsit.

12274210_1027080390666416_5126027507383423160_n.jpg

Az álmaimba vetett hitemnek köszönhetően azt érzem, hogy minden nap boldogan megyek munkába. Minden egyes nap próbálok minél több energiát adni vendégeimnek, hiszen tudom, hogy amit adok, azt vissza is kapom tőlük. Az energia ezen körforgása, az ami feltölt, boldoggá tesz nap mint nap.

Azt gondolom, hogy az álmaimat követve sikerült rátalálni „az utamra”, melynek úgy érzem még mindig csak az elején járok. És kíváncsian várom, hogy újabb és újabb álmokat követve merre vezet majd tovább.

A diétázás alapjai, a fehérjék

vital_ingredients_artwork-copy1.jpg

A fehérjék vagy angolos nevükön a proteinek, szervezetünk nélkülözhetetlen makrotápanyagai. Testünk építő kövei, alkotó elemei. Fehérje molekulák alkotják az összes szervünket, izmainkat, bőrünket, hajunkat. Szervezetünk továbbá energiaforrásként is hasznosíthatja a fehérje molekulákat.

A fehérjéket közelebbről szemügyre véve azokat tovább boncolva jutunk el az amino savakig, melyek a fehérje molekulák alkotó részei. A táplálékként elfogyasztott fehérje források (tejtermékek, húsok) az emésztés során aminosavakra bomlanak le, az emésztőrendszerből az aminosavak felszívódnak a vérkeringésbe és ily módon eljutva minden egyes sejtünkhöz, szervezetünk ezekből aminosavakból állítja elő saját fehérjeszerkezetét. Innen tehát a mondás: „Az vagy, amit megeszel!”

Összesen 22 féle fehérje építő aminosav létezik, ezek között vannak esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Esszenciális aminosavak azok, melyeket szervezetünkbe csak táplálkozás útján tudunk bejuttatni, a többi nem esszenciális aminosavat szervezetünk elő tudja állítani, szintetizálja az esszenciális aminosavakból.

amino-acids.gif

A fehérje forrásainkat biológiai értékük alapján osztályozhatjuk, mely azt mutatja, hogy az elfogyasztott fehérje milyen arányban hasznosul szervezetünkben. A biológiai érték függ az elfogyasztott fehérjeforrás aminosav tartalmától, és a felszívódásuk minőségétől.

Az elsőrendű, (komplett) fehérjék valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben, arányban tartalmazzák, ezért egyedüli fehérjeforrásként is elegendőek. Ebbe a csoportba az állati eredetű fehérjék tartoznak, mint a tojás, tej, hal, vagy a húsfélék. Ezek fogyasztása az emberi szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen, diétánk másik alappillére lesz.

A másodrendű fehérjék egyes esszenciális aminosavakban hiányosak, ezért önmagukban elégtelen fehérjeforrások. A másodrendű fehérjék csoportját zömében a növényi fehérjék alkotják.

A biológiai érték megállapításakor a táplálkozástudósok az egész tojást vették alapul, ennek a biológiai értéke száz lett.

Napjainkban az ipari körülmények közt előállított tejsavó fehérje biológiai értéke elérheti a 159-et is.

proteines.jpg

Fontos, hogy diétás étkezésünkben törekedjünk a magas, teljes értékű fehérjebevitelre. Mivel izmainkat fehérjék alkotják, egy alacsony szénhidráttartalmú, mozgással kiegészített diétában nélkülözhetetlen a megfelelő protein bevitel, annak érdekében, hogy izomtömegünket megőrizzük, ezáltal alapanyagcserénk energia igényét magasan tartsuk.

Fehérjeszükséglet:

Abszolút fehérjeminimum:

Az emberi szervezet megfelelő energiabevitel mellett fehérjementes étrendben is használ fel fehérjét. Ez az endogén fehérjeveszteség a vizeletben, székletben, a verejtékben, és más váladékokban (köröm, haj, hámló bőr) lévő nitrogén meghatározásával ki is mutatható. Pl: Egy 70 kg-os férfi endogén fehérje-vesztesége 24 g/nap. Ezt abszolút fehérjeminimumnak is nevezik.

Élettani fehérjeminimum:

Az a legkisebb fehérjebevitel, amellyel a szervezet nitrogénegyensúlya éppen elérhető. Vagyis a bevitt fehérje nitrogéntartalma egyenlő a vizelettel, széklettel, verejtékkel, és egyéb módokon ürített nitrogén mennyiségével. Egy egészséges, 70 kg-os, fiatal férfi fehérjeminimuma 42 g/nap.

Ajánlott fehérjebevitel:

Gyermekek fehérjeszükséglete A bevitt fehérjének fedeznie kell a növekedéshez szükséges mennyiséget, a növekedés viszont nem egyenletes, ezért a fehérjebevitelt úgy kell megállapítani, hogy mindenkor elegendő fehérje álljon rendelkezésre. Ez a mennyiség az életkor függvényében 32-75g/nap.

Felnőttek fehérjeszükséglete Vegyes táplálkozás mellett figyelembe kell venni a fehérjék emészthetőségét, valamint az aminosav-összetételt jelző biológiai értékeket, a hazai táplálkozási szokásokat, a fehérjék kölcsönös kiegészítő (komplettáló) hatását. Így a testtömegre számított fehérjebevitel, 1 g/ttkg javasolt aktívan nem sportoló személyeknek. Sportolóknak ennél többre is szükségük lehet (1.5-2g/ttkg).

Terhesek fehérjeszükséglete Vegyes táplálkozás mellett, a terhesség teljes időtartama alatt, 10 g/nappal több bevitelre van szükség, mint a terhességet megelőzően.

Szoptatás alatti fehérjeszükséglet Mivel az anyatej átlagos fehérjetartalma 1,2-1,3 g/100 g, ezért a 100 g elválasztott tejre 2,4 g fehérjét kell bevinni. Vagyis az első 6 hónapban napi 20 g, míg a hetedik hónaptól napi 15 g többlet fehérjebevitel ajánlott.

Az idősek fehérjeszükséglete Az életkor előrehaladtával változik a testösszetétel, az élettani funkciók, a fizikai aktivitás, az elfogyasztott táplálék mennyisége, de egyben csökken a fehérjék hasznosulása is, ezért a 60 évesnél idősebbek részére 1,2-1,5 g/ttkg bevitel ajánlott.

Testépítők legfontosabb táplálék kiegészítője a jó minőségű tejsavó fehérje, mely tartalmazza az izomépítéshez nélkülözhetetlen összes aminosavat illetve a felszívódása is elég gyors ahhoz, hogy edzés után izmaikat minél gyorsabban regenerálhassuk, elláthassuk a kellő mennyiségű építő anyaggal.

Az egyes aminosavak szervezetünkben különböző funkciókat töltenek be.

Testépítő szempontból vizsgálva azokat, kiemelt jelentőséggel bírnak az úgynevezett elágazó láncú aminosavak (Branched Chain Amino  Acids - BCAA), melyek az izoleucin a leucin és a valin, ezek az aminosavak együttesen alkotják az izom szövet nagy részét..

Folyt.köv.

Írta: 

Bacskay Péter

Személyi edző,

Az International Wellness Institute gyakorlati oktatója

Testépítő, erőemelő versenyző

Forrás: Wikipedia

A diétázás alapjai, a szénhidrátok

A makro tápanyagok:

 Vizsgáljuk meg az energia bevitel oldalát alkotó fő összetevőket, a makro tápanyagokat, vagy hangzatosabb nevükön a makronutrienseket, a melyek a szénhidrátok, a zsírok, és a fehérjék.

Minden táplálékunkat ennek a három fő összetevőnek a különböző arányú keveréke alkotja.

Szervezetünknek szüksége van mind a három fő alkotó elemre, persze nem mindegy, hogy milyen mennyiségben és arányban.

A szénhidrátok és a zsírok testünk energia forrásai, míg a fehérjék az építő anyagot szolgáltatják, melyekből felépülnek sejtjeink, szerveink.

A szénhidrátok:

carbs.jpg

A szénhidrátokat szervezetünk legfőbb energia forrásai, a természetben leggyakrabban előforduló szerves molekulák. Kizárólag három elemet (szén, hidrogén, oxigén) tartalmaznak.

Megkülönböztetjük őket, kémiai szerkezetük alapján, e szerint a szénhidrátok lehetnek egyszerű, kettős illetve összetett szénhidrátok.

Az emésztés során szervezetünk minden bevitt szénhidrátot egyszerű szénhidráttá, glükózzá (vércukor) bont. Sejtjeink a glükózból nyerik az energiát.

Az egyszerű vagy kettős szénhidrátok, mint például a szőlőcukor és az asztali cukor, egy vagy két cukormolekulából állnak.

Pontosan e miatt az egyszerű felépítés miatt az emésztő rendszerünk nagyon gyorsan feldolgozza őket, ezáltal elfogyasztásuk után gyorsan és nagy mértékben emelik a vércukorszintet.

 Az összetett szénhidrátok, az összetett szénhidrátok több egyszerű szénhidrát összekapcsolódása során létrejövő óriásmolekulák. Táplálékaink nagy részét összetett szénhidrátok (keményítő) alkotják.

Azt, hogy az egyes szénhidrát forrásokat emésztő rendszerünk milyen gyorsan dolgozza fel, azok milyen gyorsan emelik a vércukor szintet, glikémiás indexük mutatja.

A kutatók a glükóz 100% értékéhez viszonyítják a többi szénhidrát forrás glikémiás indexét azaz felszívódási sebességét.

A szénhidrátok az izmokban illetve a májban glikogén formájában (glükóz+víz molekula) tárolódnak. Izmaink a gyors, nagy erőkifejtést igénylő mozgásokhoz ezekből a raktárakból nyerik az energiát.

Magas glikémiás indexű ételek fogyasztása esetén a vér keringésben hirtelen megjelenő glükóz hatására a szervezet inzulint termel, annak érdekében, hogy a sejtek képesek legyenek a glükóz felvételére.

A hirtelen megemelkedő inzulin szint aztán egy jojó effektust okoz, hatására a gyors felszívódású szénhidrát elfogyasztása után a vércukor szint gyorsan leesik, fáradtság, éhség érzet alakul ki.

Egy szigorú diétában és a mindennapi táplálkozásunk során is sokkal előnyösebb, ha a felszívódás minél lassabb, tehát a bevitt táplálék glikémiás index alacsony. Ekkor  mivel az elfogyasztott tápanyag folyamatos energiát szolgáltat, a vércukor és inzulin szintünk nem ingadozik, egyenletesebb marad

Alacsonynak mondható az 50% alatti, közepes az 50-70% közötti és magas a 70-100% közötti glikémiás érték.

A GI-táblázatok egészséges embereken mért GI-értékeket tartalmaznak. Bár a táblázat cukorbetegek esetén is irányadó, a százalékértékek jelentősen eltérhetnek, és ez a betegség súlyosságától is függ.

 

GI

Élelmiszer

nagyon magas

90-100%

szőlőcukormalátacukorméz, cukros üdítőitalok

magas

70-90%

(répa- vagy nád)cukor, fehérlisztből készült pékáruk és főtt tésztákszőlő, tejberizs

közepes

50-70%

kukorica, főtt rizsbanán, cukrozatlan gyümölcslé

alacsony

30-50%

tejjoghurtkefir, a legtöbb hazai gyümölcs, durumbúzából készült spagetti és makaróni

30% alatt

bablencsediómogyoróretekpaprikaparadicsomfruktóz

 

A fenti értékeket befolyásolja az étel elkészítésének a módja is: 

Növeli a GI-értéket minden olyan konyhatechnika, ami megsérti a növények sejtfalát, pl.: intenzív főzés, turmixolás, aprítás, reszelés, és a vízben való oldás is (üdítőitalok, cukros tea).

Csökkenti a GI-értéket a kímélő elkészítés (pl. párolás), valamint az ételben levő vagy azzal együtt fogyasztott fehérje, zsír és rostanyag (pl. saláta),tehát a glikémiás indexet mindig a teljes étkezésre kell vonatkoztatni.

Egyes esetekben pl. edzés után fontos a kimerült szénhidrát raktárak gyors feltöltése, a szervezet minél gyorsabb energia ellátása. Ekkor célravezető lehet az egyszerű szénhidrátok fogyasztása.

Azonban ha olyankor fogyasztunk magas glikémiás indexű szénhidrátot, amikor testünk a glikogén raktárai már feltöltődtek, és ezt bevitt energiát nem használjuk el azonnal mozgással, azt májunk zsírrá alakítja, tehát az elfogyasztott többlet energia zsír formájában tárolódik.

Elmondható, hogy egy táplálék minél jobban feldolgozott ( pl. finom liszt és az abból készült péksütemények), glikémiás indexe annál magasabb lesz.

Mivel mint már tudjuk, a sikeres diéta alapja az energia bevitel csökkentése, a megfelelő mennyiségű és minőségű (alacsony glikémiás indexű) szénhidrát bevitel lesz az étkezésünk egyik alappillére.

Folyt. köv.

 

A diétázás alapjai

Mi az a diéta?

 

A diéta egy meghatározott étkezési rendszer, mely figyelembe veszi testünk adottságait, és annak megfelelő ideális tápanyag bevitelt ír elő.

A diéta segítségével tudjuk pontosan meghatározni, kijelölni a szervezetünkbe bevitt tápanyagok mennyiségét, minőségét.

dieting.jpg

Legyen a cél akár fogyás, izomtömeg növelés, testkompozíció változtatás, jól megtervezett diéta nélkül szinte lehetetlen elérni azt.

Mégis hogyan tud segíteni céljaink elérésében a meghatározott étrend?

Ahhoz hogy ezt megértsük, ismerjük meg egy kicsit a szervezetünk működését, nézzük meg azt, hogy valójában milyen összefüggések állhatnak a fogyás és a hízás mögött.

Az energia megmaradás törvénye:

A fogyás és hízás mögötti összefüggés energetikailag roppant egyszerűen leírható:

A mérleg egyik oldalán a szervezetünkbe táplálkozás útján bejuttatott energia mennyiség, míg a másik oldalán a testünk működése által felhasznált energia áll.

Az elmélet könnyen átlátható, mivel az energia nem vész el, csak átalakul, ha a bevitt energia több, mint az a mennyiség, amit felhasználunk, a szervezetünk a plusz kalóriákat elraktározza, átalakítja zsírrá!

Ahhoz tehát, hogy elérjük az áhított fazont nem kell mást tennünk, mint megváltoztatnunk a mérleg két oldalának egyensúlyát.

energybalance.jpg

A képlet egyszerű, ahhoz hogy változás történjen, az egyik oldalon le kell csökkentenünk a táplálékkal bevitt energia mennyiséget, a másik oldalon pedig meg kell növelnünk a felhasznált kalóriák számát és máris beindul a fogyás.

Így leírva valóban egyszerűnek tűnik, a gyakorlat viszont mégis azt mutatja, hogy mégsem az.

Nézzük meg egy kicsit közelebbről a mérleg két oldalát, azt hogy hogyan is adódik össze, milyen részegységekből áll a szervezet által felhasznált energia mennyiség, illetve mik azok az elemek, makronutriensek, melyek a táplálék útján bevitt energiát szolgáltatják.

merleg.jpg

Folyt. köv.

Mekkora súlyt válasszak?

A használt súly nagysága mindig is központi kérdés a testformálással foglalkozók között.

Az edzőteremben leggyakrabban elhangzó kérdés a "hanyas a karod?" és a "mit szedsz?" mellett az, hogy "mennyivel szériázol?".

bacskay_peter_08.jpg

De vajon mennyivel is kellene nyomnia egy átlag edzőterembe járónak, hogyan kellene helyesen megválasztani a használt súly nagyságát? Egyáltalán valóban olyan fontos kérdés az, hogy mekkora súllyal dolgozunk?

Tisztázzuk egyszer és mindenkorra, a használt súly nagysága mindig az előírt ismétlésszám függvénye kell, hogy legyen. Mindig akkora súlyt kell választanunk, amivel az edzéstervben előírt ismétlés számot szabályosan teljesíteni tudjuk, és az utolsó sorozatban eljutunk a teljes elfáradásig.

Az igazán fontos kérdés tehát inkább az, hogy milyen ismétlés számot használjunk az edzéseinken?

A helyes ismétlés szám megválasztásához tisztáznunk kell a céljainkat.

Ha izom mértet akarunk növelni, a  6 és 12 közti ismétlés szám tartományt kell megcéloznunk.

Azaz akkora súlyt kell választanunk amellyel 6-os és 12-es ismétlés tartományban dolgozva szabályos ismétlésekkel teljesen el tudjuk fárasztani az izmainkat. Amennyiben csak 5 szabályos ismétlésre vagy képes a választott súly túl nagy. Ha 15-öt is meg tudsz csinálni, a súly túl kicsi.

A 6-os és 12-es közé eső ismétlés szám tartományt hipertrófia tartománynak nevezzük. Ebben a tartományban dolgozva teljesen kimerítjük az izmok energia raktárait, ezáltal azokat adaptációra, növekedésre (hipertrófiára) ösztönözzük.

A testépítő edzésben a súly nem cél, csak eszköz az izmok lehető legnagyobb mértékű elfárasztásához. 

Ellentétben erőemelő edzés célja a lehető legnagyobb súly megmozgatása, a maximális erő fejlesztése. Persze az izomnövekedés együtt jár az erőfejlesztéssel, az erőemelők elsődleges célja mégsem a maximális izomméret növelés.

1256529_560799590624228_2059654133_n.jpg

Ha elsődleges célunk az erőfejlesztés, alacsonyabb ismétlés számmal kell dolgoznunk. Akkora súlyt válasszunk, amellyel 1-6 ismétlés szabályos végrehajtására vagyunk képesek. Ekkor a használt súly nagysága relatív nagyobb lesz, mint a testépítő edzésben használatos ismétlés tartomány esetén. Ezzel a módszerrel elsősorban az izomrostok mozgatásáért felelős idegrendszert terheljük merítjük le, az alacsonyabb ismétlés számok nem elegendőek ahhoz, hogy az izmok energiaraktárait teljesen kimerítsük. Az idegrendszer adaptációja által a relatív erő növekedését érhetjük el.

Abban az esetben, ha súlyzós edzésünk célja elsősorban az állóképesség fejlesztése, legalább 12 vagy annál magasabb ismétlés számmal kell hogy dolgozzunk. Ekkor tudjuk munkára fogni, fejleszteni az állóképességi munkáért felelős 1-es típusú, lassan összehúzódó izomrostokat.

Az edzés hatása: Az ismétlés szám tartomány:
Elsősorban relatív erő növekedés 1-6
Elsősorban izomméret és erő növekedés 6-12
Erő állóképesség növekedés 12-

 

A kivétel erősíti a szabályt! Vannak olyan izomcsoportjaink mint pl. a hasizmok, a vádli, illetve az alkar izmai, melyek fejlesztése, izomrost összetételük miatt jóval magasabb ismétlés tartományt igényel. Ezeknél az izmoknál a hipertrófia tartomány 15-20 közé esik, illik ezt figyelembe venni az edzéstervezésnél, a súlyok megválasztásánál.

tumblr_m74zgaytpt1rw2a8zo1_1280.jpg

Mi a helyzet a kezdőkkel?

A kezdő edzőterembe járók célja az első hetekben a gyakorlatok szabályos végrehajtásának berögzítése kell hogy legyen. Ekkor alakulnak ki az izom-idegi kapcsolatok. Azért, hogy a gyakorlatokat a legtökéletesebb, legszabályosabb formában tudjuk kezdőként elsajátítani, a lehető legkisebb súlyterhelést kell választanunk az egyes gyakorlatokban. Olyan súlyt válasszunk, mellyel az előírt ismétlés számoknál jóval magasabb számú ismétlésre vagyunk képesek. kezdőknek nagy segítséget jelent a gépek használata a szabad súlyokkal szemben. a gépek által megvezetett mozgástartomány segíti a gyakorlatok szabályos berögzítését.

Tehát a kérdésre, hogy mekkora súlyt kell választanunk az edzőteremben, a válasz: Nagyot :)

Akkora nagyot, amekkorával az edzéstervben előírt ismétléseket szabályosan végre tudjuk hajtani.

 

Írta:

Bacskay Péter

Személyi edző,

Az International Wellness Institute gyakorlati oktatója

Testépítő, erőemelő versenyző

Forrás:

Charles Poliquin: The Poliquin Principles

Weider elvek 3.0

A cikksorozat első részében beszéltem a Weider elvek edzésperiodizációra vonatkozó ajánlásairól, a második rész az edzésnapok megtervezéséről szólt.

A Weider elvek harmadik csoportjába tartoznak azok a módszerek, melyek a gyakorlatok kivitelezésére vonatkoznak.

Az izoláció elve:

A testépítő edzés legfontosabb szabálya, az izoláció elve.

bacskay_peter_33.jpg

Amíg minden egyéb sportban az a cél, hogy a sportmozgásokat, gyakorlatokat, úgy hajtsuk végre, hogy az adott mozdulatba a test izomzatának összességét használjuk. A testformálásban akkor leszünk sikeresek, ha megtanuljuk azt, hogy az összetett gyakorlatokból hogyan ragadjuk ki a célzott izomcsoport munkáját.

Például ahogyan a mellizmok edzésénél említettem, a fekvenyomás célja a mellizmok teljes kifárasztása kell, hogy legyen, illetve pl. a hátizmok edzésekor fontos, hogy megpróbáljuk kikapcsolni a segédizmokat (bicepsz, vállizmok hátsó része).
Minden más sportágban a cél az, hogy izomzatunk egy kinetikus láncot alkotva hajtsa végre az adott mozdulatot. A testépítés célja pedig egy egy izomcsoport izolált teljes kifárasztása egy adott gyakorlattal. 

A folyamatos feszítés elve:

Folyamatos feszítés alatt, a lassú, kontrollált gyakorlat végrehajtást értjük, melynek során teljes mértékben kimeríthetjük az izomrostokat, ezáltal kényszerítve azokat fejlődésre, adaptációra.

Az edzésintenzitást meghatározza az izomfeszüléssel eltelt idő is, melyet a lassú kontrollált gyakorlat végrehajtással tudunk növelni.

Erőltetett ismétlések:

Az erőltetett ismétlések használata kiváló eszköz arra, hogy a teljes kimerülésen túl is végezzünk néhány ismétlést, így próbáljuk elérni az izomrostok teljes kimerítését. Ha a sorozat végén egyedül már képtelenek vagyunk több szabályos ismétlés végrehajtására,egy partner segítségével néhány ismétlést még megpróbálunk kicsikarni magunkból, ezzel aktiválva a maradék, még munkára fogható motoros egységet (izomrostot).

 

Részismétlések:

Az utolsó sorozat utolsó ismétlése után, amikor már képtelen vagy teljes ismétlésre végezz fél vagy negyed ismétlést. Pl. a fekvenyomó padon a súlyokat félútig vagy az út negyedéig engedd le, majd nyomd ki felfelé. Addig folytasd, amíg elérsz a teljes izombukásig. Népszerű a technika az oldalemeléseknél, vagy pedig a bicepsz gyakorlatoknál is.

Negatív ismétlések:

Ez a technika az egyes gyakorlatok negatív szakaszának kihangsúlyozásáról szól.
Az izom a legtöbb erőt ebben a működési periódusban tudja előállítani.
A negatív ismétlések nagy mértékben terhelik az inakat, kötő szöveteket, ha azt szeretnénk, hogy az inak is erősödjenek fektessünk hangsúlyt a gyakorlatok negatív szakaszára is.
Erőltetett negatívoknak nevezzük azt a módszert, amikor edzőtárs segít a súly pozitív szakaszban való megmozgatásában, és csak a negatív szakaszban dolgozunk. Partner segítsége nélkül képtelenek lennénk a súlyok felemelésére, megmozdítására.
Ez óriási igénybevételt jelent az inak és ínszalagok számára, és nagy a sérülés veszélye, ezért légy nagyon figyelmes, óvatos.

A csalás elve:

Bármilyen furcsán is hangzik, a weider elvek részletesen taglalják a csalás technikáját is.

A holtponton csalással átlendített súly segítségével hatalmas túlterhelést adunk izmainknak. A csaló technika igénybevételével segítő nélkül vagyunk képesek erőltetett, illetve negatív ismétlések végrehajtására. Csaló ismétlések végzésekor kiemelten figyeljünk a negatív szakasz kihangsúlyozására. És bár a technikának helye van a modern edzéselméletben, fontos, hogy edzésprogramunkat ne a csaló technika hangsúlyozására alapozzuk.

A videó természetesen eltúlzott példát mutat, az edzőteremben senki se utánozza :)

A csúcsösszehúzódás elve:

Az izomrostok maximális kifárasztásának érdekében helyezzünk hangsúlyt a csúcsösszehúzódásra, törekedjünk arra, hogy a gyakorlatok végrehajtásakor tartsuk ki a maximális izom összehúzódást néhány másodpercre.

bacskay_peter_18.jpg

Az izometrikus feszítés elve:

Az izometrikus feszítés elve, a testépítő pózok gyakorlásának fontosságát emeli ki. Az izmok feszítését, nélkülözhetetlen, hogy súlyok nélkül is gyakoroljuk
Próbáljuk megtartani a maximális feszülést 10-20 másodpercig.

Az izometrikus feszítés jobb idegi irányítást tesz lehetővé, segíti az izom-elkülönítést, valamint megkönnyíti a csúcsforma bemutatását a versenyen való pózoláskor.
524509_562082250495962_1393875768_n.jpg

Ezek tehát azok a módszerek, technikák melyek használatával képesek vagyunk a lehető leghatékonyabb testépítő edzésprogramok összeállítására. A programtervezéskor természetesen figyelembe kell azt, hogy a felkészülés mely időszakában járunk, mik azt egyéni céljaink, hiszen egyes technikák kifejezetten a szálkásítás, formába hozás idején hatékonyak, míg más elvek a tömegnövelést hivatottak segíteni.

Egy biztos, hogy a Weider elvek sok év elteltével is bizonyítanak, hatásosságuk megkérdőjelezhetetlen.

 

Írta:

Bacskay Péter

Személyi edző,

Az International Wellness Institute gyakorlati oktatója

Testépítő, erőemelő versenyző

Hosszú hétvége

Megint itt van egy a hosszú hétvége és mint ilyenkor szokott, megint tele van a facebook azzal, hogy "akkor sem állok le, akkor is nyomom". A termek pedig csábítanak, gyere eddz nálunk éjszaka is, töltsd itt a húsvétot, mi nyitva tartunk karácsonykor is.

Tudom nagy divat a hardkórság, de azt gondolom, nem attól lesz valaki igazán hardcore testépítő, ha minden napját az eszőteremben tölti. Attól sem, ha kiposztolja, hogy ő már pedig a húsvéti locsolkodás helyett is edzeni megy.

A szememben sokkal többet ér az aki, a hét öt napján igazán odateszi magát, de le tud állni és van élete az edzőtermen kívül is. Senki nem fog összeesni attól, ha egy hétvégét másfajta kikapcsolódásnak szentel.

Bizony az edzőtermen kívül is van élet és meg kellene tanulnunk megélni azt is. Az ünnepeket, a hosszú hétvégéket szánjuk a családnak, a kapcsolataink építésének. Az edzőtermen kívüli világ hatalmas,fedezzük fel, mert hiába a rengeteg edzés, a hatalmas önbizalom, ha az csak az edzőterem területére korlátozódik. 

holiday_bodybuilder_2013-06-22_14-45-14.jpg

A testépítés bár életmód, mégis jobb, ha megmarad egy hobbinak, amit lehet magas szinten űzni, de semmi esetre sem legyen életcél, mert akkor előbb utóbb keserű lesz a felismerés, hogy bizony az életben nagyon marhára nem számít, hogy ki mennyivel nyom fekve, vagy pedig hogy mekkora a karja.

És még nem is beszéltem regeneráció fontosságáról, mind az izomrendszernek, mind pedig az idegrendszernek szüksége van a pihenésre. Merjünk kihagyni egy-két napot, jót teszünk vele.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok, legyetek a családdal, egyetek jókat, menjetek el kirándulni. Az edzőterem kedden nyit.

rabbitlifting-weights.jpg

Weider elvek 2.0

Ahogyan azt az előző blogbejegyzésemben taglaltam a Weider elvek máig a legnépszerűbb, leghatékonyabb edzésmódszerek a testépítés sportágában.

weider_course.jpg

Az előző írásom, a periodizációra, edzés felosztásra vonatkozó ajánlásokat részletezte, a második részben fussuk át, Joe Weider a gyakorlatok megválasztására tett javaslatait.

A gyakorlatok edzésnapon belüli elrendezésének alapelvei:

Sorozatok alkalmazásának elve:

Az edzőteremben gyakran elhangzik a kérdés, "hány sorozatot csinálsz?" vagy "mennyi sorozat van még hátra" egy gyakorlatból, de vajon meg tudjuk-e megfogalmazni, azt, hogy mit is jelent  egy sorozat?

Egy ismétlés egy bizonyos gyakorlat egyszeri komplett, teljes végrehajtását jelenti.

Egy sorozat adott számú pihenő nélkül végrehajtott ismétlést jelöl. De miért nem elegendő egyetlen sorozatot végrehajtani egy gyakorlatból?

A testépítő edzés célja az egyes izomcsoportok lehető mértékű legnagyobb elfárasztása, annak érdekében, hogy az adott izomcsoport adaptációval, növekedéssel reagáljon.
Egyetlen sorozattal képtelenek vagyunk a célzott izom teljes elfárasztására. a kellő terhelés, a későbbi adaptáció érdekében minden egyes gyakorlatból több sorozatot kell végrehajtanunk.

Szuperszettek:

A szuperszettek két, ellentétes (antagonista) izomcsoportot megmozgató gyakorlatból állnak, melyeket egymás után pihenő nélkül végzünk. A szuperszettek bevezetése csökkenti az edzésidőt, több gyakorlatot végezhetünk adottedzési időszakunkban. Amíg az egyik izomcsoport dolgozik, a másik pihen regenerálódik.Szuperszettben végezhetjük pl. a bicepsz és a tricepsz edzését, a mell és hát gyakorlatokat illetve a combfeszítő, combhajlító izmokat.

Biszettek, triszettek:

Biszettnek nevezzük azt az edzésmódszert, amikor ugyanazon izomcsoportra két gyakorlatot végzünk
pihenő nélkül. A triszettek értelem szerűen három különböző gyakorlattal dolgozzák meg az adott
izomcsoportot.
Mindkét technika kiváló az egyes izomcsoportok teljes kifárasztására. Első sorban formába hozó időszakban használjuk, mélyebb szeparáció elérése érdekében, vagy pedig egy elmaradt izomcsoport felhozásánál, annak sokkolása érdekében.

A szettek gyakorlatait úgy válogassuk meg, hogy azok a célzott izomcsoportot a lehető legkülönbözőbb szögekből terheljék.

Óriás sorozatok elve:

Óriás sorozatokról beszélünk akkor, amikor egy izomcsoportra négy vagy akár több gyakorlatot végzünk. Az óriás sorozatoknak szintén elsősorban formába hozás időszakában, szálkásításkor van értelme, csak nagy
izomcsoportoknál alkalmazzuk. Versenyző testépítők a felkészülés legutolsó szakaszában szokták bevetni az óriás sorozatokat, a még nagyobb definíció elérésének, illetve az izom glikogén raktárak teljes kiürítésének érdekében.

A szétszórt sorozatok elve:

A szétszórt sorozatokat lemaradt izomcsoportjaink feljavítására tudjuk használni.
Például ha a vádlinkat szeretnénk felhozni a normál vádli edzés mellett csempésszünk be egy-egy sorozat vádli gyakorlatot más-más izomcsoportok edzésébe. A technika általában kisebb izomcsoportok felhozatala esetén ajánlott.

Az izomelsőbbség elve:

Az izomelsőbbség elvét szintén lemaradt, gyengébb izomcsoportjaink hatékonyabb edzésére tudjuk használni. Gyenge izomcsoportjainknak meg kell adnunk a kellő prioritást, annak érdekében hogy fejleszteni tudjuk őket.
Az elmaradt izomcsoportok edzését időzítsük pihenőnapunk után, közvetlenül bemelegítés után az edzések elejére, amikor még frissebben, hatékonyabb idegi irányítás mellett, nagyobb intenzitással tudjuk meg dolgoztatni azokat.


A piramis módszer:

A piramis technikát elsősorban a tömegnövelés időszakában, nehéz összetett gyakorlatoknál
előnyös használni, hiszen segít bemelegíteni az izomzatot a nagyobb súlyok használata előtt.
Magas ismétlésszámmal és kis súlyokkal kezdünk sorozatainkat, majd sorozatról-sorozatra csökkentjük az ismétléseket, és növeljük a súlyterhelést. Ezt nevezzük felmenő piramisnak.

A módszer előnye még, hogy izmaink egy szélesebb spektrumú terhelést kapnak, ezáltal megdolgozzuk az adott izomcsoportot alkotó vörös és fehér rostokat is. Ebben az esetben érdemes teljes piramis módszert használni.

Az előfárasztás elve:

Az előfárasztás lényege az, hogy az adott izomcsoportot edzését először egy izolációs „egy ízületes” gyakorlattal kezdjük, majd ezután térünk rá egy összetett „több ízületes” gyakorlatra.
Az előfárasztással elérhetjük azt, hogy az összetett gyakorlat végzése során nagyobb terhelés érje a célzott izomcsoportot, mert az izomfáradás még az idegi fáradtság bekövetkezte előtt meg fog történni. Az előfárasztással elkerülhető, hogy a pl. a fekvenyomás gyakorlat a tricepsz segédizom elfáradása miatt sikerüljön gyengébben,hiszen az előfárasztott mellizmok még a segédizmok teljes kimerülése előtt kidőlnek a sorból, így biztosítva a fekvenyomás hatékonyságát a mellizmokra nézve.
Az előfárasztás segíti a bemelegedést is a nehéz, összetett gyakorlatok előtt.
A legalapvetőbb példa az előfárasztásra a tárogatás végzése fekvenyomás előtt.

 

A vetkőző sorozatok elve: 

A nevével ellentétben a vetkőző sorozatok az edzőteremben egy kevéssé izgalmas, bár annál hatékonyabb technikát rejt. A gyakorlatban a vetkőzés úgy néz ki, hogy miután elvégezted maximális súllyal az előírt számú sorozatokat, rögtön pihenő nélkül csökkentsd a súlyt, és fogj bele újabb sorozatok végrehajtásába. Majd újabb
súlycsökkentés és jöhet a következő sorozat, szintén pihenő nélkül.

A módszer teljesen kimeríti az izmokat, többet profitál belőle az izom egy abszolút túlterhelésnél. kiváló intenzitásfokozó technika.

A cikk még mindig folytatódik..

 

Írta:

Bacskay Péter

Személyi edző,

Az International Wellness Institute gyakorlati oktatója

Testépítő, erőemelő versenyző






 

A Weider elvek

Joe Weider a Weider elvek megalkotásával a testépítő edzés alapköveit rakta le még az 1950-es években.

weidersys.jpg

Az eltelt évek alatt a módszerek hatékonyságát rengeteg sportoló és edző bizonyította és bár rengetegen kritizálták, vitatták azokat, eredményességüket a mai tudományos módszerek, mérések is igazolják.

Joe Weider és Ben Weider közös szenvedélye volt a testépítősport népszerűsítése. Már 1936-ban elindították a Weider Nutritiont, a világ első sport táplálék kiegészítőkkel foglalkozó cégét. 1946-ban közösen alapították a máig legerősebb testépítő szövetséget, az IFBB-t. Számtalan magazint publikáltak az évek során, mégis egyik legmaradandóbb alkotásuknak a Weider elvek bizonyultak.

weiderbros.jpg

A Weider elveket elnevezésükkel ellentétben nem Joe Weider alkotta meg.
Azok működő, bevált edzéstechnikák voltak. Weider volt az aki a korbeli testépítők edzés technikáit megfigyelte, azok sajátos edzésmódszereit összegyűjtötte, rendszerezte, majd publikálta. Az évek alatt az edzéselvek száma folyamatosan bővült.
A WEIDER ELVEK HÁROM FŐ 
RÉSZRE OSZTHATÓAK:

1. Az edzésciklusok megtervezésének alapelvei.

2. Az egyes gyakorlatok edzésen belüli elrendezésének alapelvei.

3. A gyakorlatok kivitelezésének alapelvei.

Az edzésciklusok megtervezésének alapelvei:

A periodizáció elve:

A periodizáció elve az edzésciklusok megtervezését írja le. Az edzésciklusok alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy csúcsformát tudjunk elérni egy versenyen.

Az éves edzésprogram megtervezésekor meg kell határoznunk, a tömegépítési, a minőségi, illetve a szálkásító, formába hozó periódust.
Az edzésciklusok tervezésekor nem szabad megfeledkeznünk a pihenő időszakokról sem.

Mikrociklus: Heti edzésprogram.

Mezociklus:Több hetes időszakot lefedő edzésterv, például tömegnövelő időszak, szálkásító, formába hozó időszak. 

Makrociklus:Éves edzésbeosztás.
Az osztott edzéstervezés elve:

Az egyes izomcsoportok maximális megdolgoztatásának, elfárasztásának érdekében edzéseinket izomcsoportokra kell fel osztanunk. Az osztott rendszerű edzés legegyszerűbb formája, amikor edzésünket két részre, az alsó illetve a felső test izmainak edzésére bontjuk.
Haladóknak az egy nagyobb + egy kisebb izomcsoport megdolgoztatása ajánlott edzésnaponként.

Kettős osztott edzésterv:

A kettős osztott edzéstervezés azt jelenti, hogy a napi edzésprogramunkat két részre osztjuk.
A legáltalánosabb, amikor az aerob edzést leválasztjuk a súlyzós edzésről, így napi két edzést végzünk, pl.: reggel aerob, délután súlyzós edzés.

Az izom összezavarás elve:

Izmaink idővel hozzászoknak az adott terheléshez, elérünk egy platót, a fejlődés lelassul, megáll.

A platók átlépésének módszere az izom összezavarás, azaz meg kell variálnunk
az edzésünk  beosztását, a végzett gyakorlatokat. Ezáltal egy olyan új terhelést adhatunk izmainknak, melyekre azok újabb fejlődéssel fognak reagálni.

A progresszív edzésterhelés elve:

A folyamatos fejlődés fenntartásának érdekében izmainknak folyamatosan növekvő stimulációt kell adnunk.
A stimulációt az edzésterhelés valamely összetevőjének (ismétlés szám, sorozatszám, külső terhelés, végrehajtás sebessége, pihenő idő) módosításával tudjuk növelni.

Holisztikus edzéselv:

Különböző izomcsoportjaink eltérően reagálnak az edzésterhelésre.

Az edzéstervezés során figyelembe kell vennünk, hogy olyan izomcsoportokat, mint a hasizmok, a vádli illetve az alkar izmai, az általánostól eltérően jóval nagyobb intenzitással, magasabb ismétlésszámmal kell edzenünk.

Eklektikus edzéselv:

Ahhoz, hogy az egyes izomcsoportok rostjait maximálisan ki tudjuk fárasztani, edzésprogramunkban kombinálnunk kell a nehéz összetett gyakorlatokat és izolációs gyakorlatokat.

Az ösztönös edzés elve:

Nagyon fontos, hogy testünk egyéni reakcióit figyelve folyamatosan változtassuk, szabjuk személyre edzésbeosztásunkat.

Folyt.köv.

Írta:

Bacskay Péter

Személyi edző,

Az International Wellness Institute gyakorlati oktatója

Testépítő, erőemelő versenyző

 

süti beállítások módosítása