Bacskay Péter edző blogja

Nyomjál fekve

2015. március 30. - Bacskay Péter

benchpress.jpg

Fuck stress, bench press, tartja a mondás.

Az edzőteremben megfordulva mégis azt látom, sokakat stresszel, hogy bár a fekvenyomás gyakorlatot rendszeresen végezik, képtelenek fejlődni, akár a használt súly tekintetében, akár a mellizmok formálásában.

A fekvenyomás kétségtelenül a legnépszerűbb edzőtermi gyakorlat, és nélkülözhetetlen az igazán férfias mellkas megteremtéséhez, ennek ellenére azt tapasztalom, hogy a legtöbben nem igazán értik, hogy mitől lesz valóban hatékony a gyakorlat.

Bár látszólag egyszerű mozdulat, a fekvenyomás (edzőtermi :D) mégsem csak arról szól, hogy a súlyt eljutassuk A pontból B pontba.

A gyakorlat a felső test edzésének egyik legösszetettebb alapgyakorlata. Fejleszti nemcsak a mellkas izmait, hanem a vállat és a tricepszet is.

Amikor az edzőteremben megkérdezik tőlem, hogy hogyan kell fekvenyomni, rögtön szoktam vágni, hogy nagy súllyal :D . Persze fontos a megfelelő súlyterhelés, de a hatékony fekvenyomás titkát nem lehet pár mondatban elhadarni. Az alábbiakban megpróbálom leírni azt, hogy hogyan tudjuk a gyakorlatot a céljainknak megfelelően a leghatékonyabban végrehajtani.

Tisztázzuk a célokat!

Nagyon fontos, hogy tisztázzuk, edzéstervünkben miért is szerepel a fekvenyomás gyakorlat?

Jelentősen eltérő technikát és megközelítést kíván a gyakorlat akkor, ha célunk a mellkas izmainak lehető legnagyobb mértékű fejlesztése (testépítés), és szintén eltérő technikát kell alkalmaznunk abban az esetben, ha célunk a gyakorlattal a lehető legnagyobb súly megmozgatása (erőemelés).

A testépítés célja a célzott izomcsoport optimális elfárasztása, annak érdekében, hogy az izom az edzésterhelésre adaptációval válaszoljon, tehát a gyakorlat végrehajtás során a legnagyobb koncentrációt a célzott izomcsoport terhelése kell hogy kapja, meg kell tanulnunk, azt hogy hogyan tudjuk a többi mozgató izom terhelését minimálisra csökkenteni. A cél tehát az izom méretének növelése.

Az erőemelés célja az adott gyakorlatban a lehető legnagyobb súly eljuttatása a kiinduló helyzetből a végpontba. A gyakorlat végrehajtás során meg kell próbálnunk az összes mozgató izmot munkára fogni.

A cél az erő növelése.

Ahhoz, hogy a gyakorlatot igazán hatékonyan tudjuk végezni, meg kell értenünk a két végrehajtási forma közti különbséget.

A „bodys nyomás” :

arnold-schwarzenegger-incline-bench-press.png

Kezdjük a helyes kiinduló helyzettel, a gyakorlat hatékonysága már itt elbukhat.

A villamagasságot edzésen mindig úgy állítsuk be, hogy a lehető legkisebb nyomó mozdulattal ki tudjuk emelni a rudat a helyéről, de ne legyen olyan magas, hogy az utolsó ismétlés után problémát jelentsen a rúd visszahelyezése.

Kiinduló helyzetben feküdjünk hanyatt a fekpadon úgy, hogy rúd pont a szemünk magasságába essen, a derekunkat szorítsuk le, talpainkat stabilan helyezzük a talajra.

A stabil alátámasztás nélkülözhetetlen mind a mellizmok fejlesztése, mind pedig a lehető legnagyobb súly megmozgatása esetén.

A fogás szélességet úgy állítsuk be, hogy az alsó holtpontban, a mellkasra engedett súlynál, alkarjaink legyenek a talajra merőlegesek. Ebben az esetben tudjuk a mellizmok legnagyobb részét mozgásra bírni. A rudat a tenyerünk alsó részébe fogjuk, a fogás legyen határozott, stabil, ujjainkkal szorítsunk rá a rúdra, hüvelykujjunkkal is fogjuk át azt, csuklónk legyen egyenes.

Mielőtt kiemelnénk a rudat lapockáinkat feszítsük össze, szorítsuk a padba. Határozott mozdulattal emeljük ki a rudat és engedjük lassan kontrollált mozdulattal a mellkas közepére, körülbelül a mellbimbók vonalában. A leengedés során folyamatosan koncentráljunk a mellizmok nyúlására, tüdőnket szívjuk tele levegővel, mellkasunkat emeljük ki. könyökünk végig maradjon a rúd vonala alatt.

Az alsó holtpontban a rudat a mellkashoz érintve állítsuk meg a mozdulatot, teljesen nyújtsuk le mellizmainkat, majd pozitív szakaszban a rudat a mellizmok megfeszítésével indítsuk meg felfelé erőteljesen fújjuk ki a levegőt és próbáljunk meg koncentrálni a felkarok egymás felé közelítésére, a mellizmok teljes összefeszítésére.

Fontos, hogy a gyakorlat végrehajtás során végig a mellizmok teljes nyújtására és teljes megfeszítésére koncentráljunk, Próbáljuk meg kiragadni a mozdulatból a mellizmok munkáját. Ne a súly mozgatása legyen a cél, hanem a mellizmok teljes megnyújtása és összefeszítése.

A pozitív szakasz legyen tempós dinamikus, a negatív szakasz lassú kontrollált.

A mozdulatot még a felső holtpont elérése előtt állítsuk meg, pár centivel az előtt, hogy könyökünket teljesen kinyújtanánk. Így egyrészt kíméljük a könyök ízületet, másrészt megtartjuk a folyamatos feszülést a mellizomban, nem hagyjuk megpihenni azt.

A "bodys" nyomás célja tehát a mellizmok izolálása, teljes elfárasztása, az izomméret növelés érdekében.

A „poweres nyomás”

10534716_738585746196427_4542333346523881965_n.jpg

Mint már említettem a „poweres nyomás” célja a lehető legnagyobb súly eljuttatása a kezdő ponttól a végpontba. Ehhez a mellizmok mellett szükség lesz még a váll izmokra, a tricepszre, még a széles hátizomra is.

Megváltozik a kiinduló helyzet, a cél, hogy a rúd útját minél jobban lerövidítsük.

A versenyek szabályzata megengedi a homorítást. A lapockáknak és a fenéknek a padon kell lennie, de az alsóháti szakasz görbületét fokozva a mellkast kiemelhetjük, ezáltal jócskán lerövidítve a súly útját. Fontos itt is a stabil alátámasztás, a talpak stabil helyzete, egyes szövetségek versenyein a lábaknak teli talppal a talajon kell helyezkednie, míg más szövetségeknél, elég ha csak a lábujjakkal támaszkodunk a talajon.

A fogás ebben az esetben lehet szélesebb, ezzel is a rúd által megtett utat rövidítjük le. Illetve nagyon fontos itt is, hogy kiinduló helyzetben a lapockák legyenek teljesen összezárva, a mellkas legyen a lehető legjobban kiemelve.

A rúd kiemeléséhez, mivel ez a versenyeken is adott, érdemes segítséget igénybe venni, illetve mivel relatív alacsony ismétlésszámmal, nagyobb súllyal dolgozunk, mint egy testépítő edzésen, jó hogy ha egy segítő végig követi a mozdulatainkat.

A gyakorlat végrehajtás során a rudat egészen szinte a mellkas alá, a mellizmok alsó hasi részéhez engedjük, a karokat behúzzuk egészen a törzs közelében vezetjük, így tudjuk majd a nyomás során a lehető legnagyobb mértékben aktiválni a tricepszet és a vállizmok elülső részét.

Negatív szakaszban próbáljuk meg a mellizmokkal antagonistaként működő széles hátizmokat munkára fogni, a karokat, a rudat a hátizmok erejével ellentartva engedjük le. könyökünk itt is végig maradjon a rúd alatt. Mivel a versenyeken a rudat a mellkason meg kell állítani, a nyomás a "press" vezényszóra indul, ezért már az edzéseken is érdemes gyakorolni a megállítást az alsó holtpontban.

A megindításnál, pozitív szakaszban próbáljuk a test minden izmát megfeszítve, minden erőnkkel eltolni a rudat magunktól. A nyomás szinte a lábakból induljon, használjuk ki a tricepsz, a mellizmok, a vállak erejét. A nyomás legyen egyenes, ez a legrövidebb út. A gyakorlat akkor lesz befejezett, ha a könyök ízület teljesen nyújtott.

A "poweres" nyomás célja a lehető legnagyobb súly megmozgatása. Ennek érdekében a test izomzata egy kinetikus láncot kell hogy alkosson,így tud a nyomásba a lehető legtöbb motoros egység bekapcsolódni.

Ehhez nagyon fejlett, erős idegi irányításra van szükség, tehát az ilyen módon végrehajtott fekvenyomó gyakorlat első sorban az izomzat beidegzését, az idegrendszert terheli, fejleszti.

Ismétlésszám, sorozatszám:

A gyakorlat technikát megbeszéltük, nézzük hogyan helyezzük el az edzéseinkben. Mivel nagy összetett gyakorlatról van szó, A nyomásokat mindig helyezzük az edzéseink legelejére, kiemelten fontos az alapos bemelegítés, a vállak, a könyök, és a csukló felkészítése, a terhelésre. A első sorozatban csak rúddal, a második sorozatban minimális terheléssel, magas ismétlésszámmal melegítsünk be, szoktassuk az ideg-izomrendszert a mozgáspályához.

Minden esetben alkalmazzuk a piramis módszert. 

Amennyiben elsődleges célunk az izomméret növelés, az annak megfelelő 8-12-es ismétlésszám tartományban dolgozzunk. 4-5 sorozat erejéig. A mellizmok tömegének növeléséhez, szükség lesz arra, hogy a rostokat több szögből is elfárasszuk, alkalmazzunk a különböző negatív, pozitív dőlésű padokat a gyakorlathoz.

Erőemelő edzésnél alacsonyabb ismétlésekkel dolgozzunk maradjunk az 1-6-os erőnövelő tartományban. Érdemes próbálkozni a progresszív terheléssel, láncok, gumiszalagok használatával.

Nők és a fekvenyomás:

bacskay_peter_43.jpg

Hölgyek esetében esztétikai okokból a mellizmok alsó, középső részét nem érdemes fejleszteni: Ezért általában a fekvenyomás módosított verzióját szoktam javasolni, 30 fokos padon végrehajtva. Így a gyakorlat a mellizmok felső kulcscsonti részét fogja terhelni fejleszteni, ami viszont esztétikailag kifejezetten előnyös, hiszen feszesíti a dekoltázst, megemeli a melleket. Persze nincs azzal baj, ha a lányok is ki akarják próbálni magukat a felsőtest erejét leginkább demonstráló gyakorlatban, de egy rendszeres női edzéstervbe azt gondolom mégis jobban illenek olyan gyakorlatok, mint a 30 fokos nyomás,30 fokos tárogatás, vagy pedig az áthúzás.

369_1.jpg

A platók:

Biztosan sokan éreztétek már, hogy itt a vége, elakadtunk, megrekedtünk egy szinten, képtelenek vagyunk fejlődni a fekvenyomásban.

A platók átlépésének sokféle módszere létezik. Ezek közül az egyik legjobb, amire sokan nem is gondolnának, az ha egyszerűen pihentetjük a gyakorlatot. Felejtsük el a hagyományos vízszintes nyomásokat 4 hétre, váltsuk fel a gyakorlatot egy olyan mozgásra amit eddig ritkábban végeztünk, használjunk rúd helyett kézi súlyzókat, próbáljuk ki a negatív padot. Az új, szokatlan terhelésre izmaink reagálni fognak, és amikor néhány hét elteltével újra nekifogunk a nyomásoknak, sokkal könnyebb lesz egy szintet ugranunk. A platókat gyakran okozza a segédizmok (tricepsz, váll) lemaradása, ezért fontos, hogy kellő hangsúlyt fektessünk a rendszeres nyomások mellett a kiegészítő gyakorlatokra is.

Nyomásra fel! 

Írta:

Bacskay Péter

Személyi edző,

Az International Wellness Institute gyakorlati oktatója

Testépítő, erőemelő versenyző

Egy kis történelem

historyofbb.png

Az internetet böngészve rengeteg cikket találhatunk a test formálás témakörében.

A net bugyrai tele vannak hasznosabbnál hasznosabb edzéstippekkel, diétás tanácsokkal. Kevés iromány foglalkozik viszont azzal, hogy honnan is indult a napjainkban oly népszerű, már-már tömegsportnak nevezhető testépítés.

A testépítés, testkultúra kialakulása, eredete sokkal korábbra tehető, mint azt sokan gondolnák.

Már az ókori görögök használtak különböző súlyú és alakú köveket izmaik, erejük fejlesztéséhez. 

A testformálásban elért sikereiket, az ókori sportolók esztétikus fizikumát dicsőíti megannyi korabeli képzőművészeti alkotás.

Mi több, nem csak a súlyzós ellenálláson alapuló izomfejlesztést ismerték, hanem tisztában voltak a táplálkozás fontossága mellett azzal is, hogy bizonyos főzetek használatával hogyan fokozhatják teljesítő képességüket.

Az ókori leírások szerint görög atléták már az i.e. 3. században is növényi kivonatokat és gombát fogyasztottak győzelmi esélyeik növelésére. Az ókori olimpiai játékokon az arénákban küzdő sportolók izomerejét megnövelt fehérje fogyasztással fokozták.

Kiemelkedett kora sportolói közül az i. e. 6. században élt krotóni Milón,a birkózás bajnoka, aki fehérjeigényét nagy mennyiségű borjúhús elfogyasztásával biztosította. A mondák szerint saját borjútenyészete volt és naponta 9-15 kg borjúhúst volt képes elfogyasztani. 

A sötét középkorban az ókori civilizációk bukásával együtt a testkultúra is hanyatlásnak, feledésnek indult.
A testiség, a földi örömök élvezete nem tartozott az egyre jobban terjedő kereszténység értékrendjébe.

A felvilágosodás eszméinek hatására az 1800-as években újra előtérbe helyeződött az ókori görög embereszmény, az emberi test ünneplése, illetve ebben az időszakban kezdett kialakulni az egészségkultúra is.
Az 1900-as évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy az egészség és az izomfejlesztés kapcsolatban állnak egymással és az izomfejlesztés legjobb eszköze a súlyzós edzés.

Erre az időszakra tehető a modern testépítő sport kialakulása is.

arthur_saxon_strength_feats.jpg

A testépítés korai úttörői azok a cirkuszi erőművészek voltak, akik felismerték, hogy nem csak a mutatványaikkal tudják lenyűgözni közönségüket, hanem testük kidolgozottságával is ámulatot tudnak kelteni.
Kiemelkedett közülük Eugene Sandow (1867-1925), akit ma a modern testépítés atyjának tekintünk.

eugene_sandow.jpg

Sandow karrierjét cirkuszi erőművészként kezdte Európában, azonban kitűnt kora erőművészei közül esztétikus fizikumával. Felismerte azt, hogy közönségét jobban elkápráztatta izmainak kidolgozottsága, mint az általa mozgatott súlyok nagysága.1893-ban költözött Amerikába és hamarosan óriási népszerűségre tett szert.

Ismertségét az üzleti életben is kamatoztatni tudta, több könyvet, illetve magazinokat is megjelentetett a testformálásról.Testkultúra stúdiót nyitott Londonban, sikerült egy kisebb iparágat teremtenie maga köré a súlyzózás által elérhető egészséges életmódra alapozva.1977. óta a róla mintázott szoborral jutalmazzák a Mr. Olympia verseny győztesét.

sandow.jpg1891-ben Londonban ő rendezte meg az első testépítő versenyt. Sandow leszögezte, hogy elsősorban az
arányosságot és a szimmetriát értékeli, nem pedig a méretet. A győztes William L. Murray lett.
Sandow munkájának köszönhetően a testépítés kultúrája egyre nagyobb mértékben kezdett elterjedni a világban. Sok vállakozó kedvű férfi fogott bele a sport népszerűsítésébe és kezdett el sporteszközöket, valamint könyveket árusítani.
Közülük a legnépszerűbb Bernarr Macfadden volt. Ő publikálta az első testépítéssel foglalkozó magazint a Physical Culture-t. Macfadden fedezte fel a testépítés következő korabeli hősét Charles Atlast.
Atlas világhírnevet ért el azzal a reklámkampánnyal, mellyel postai utánvéttel árult dinamikus feszítés nevű edzésprogramját népszerűsítette.

Eugene Sandow pózrutinja 1903-ból:

 

A testépítés aranykora:

 

8smb_fzs5pk.jpg

Az 1940 -1970-ig tartó időszakot nevezzük a testépítés aranykorának.
Ebben az időszakban alakultak ki a modern testépítés alapjai. Azok az edzésmódszerek, illetve táplálkozási alapelvek, melyek még napjainkban is működőnek bizonyulnak.

Szintén ebben az időszakban jelentek meg az első közismert "testépítő sztárok", mint például Steve Reeves, Reg Park, Bill Pearl. Szintén ekkor kezdték megnyitni kapuikat az első, kifejezetten testépítőknek szánt edzőtermek.

stevereeves1.jpg

1940-ben Amerikában az Amatőr Atlétikai Szövetség megrendezte az első mai szemmel is modern testépítő versenyt, a győztes John Grimek a Mr.America címet kapta.
A 40-es évek másik nagy bajnoka Steeve Reeves volt. Reeves később a mozivásznon filmsztárként tért vissza, tovább növelve ezzel a testépítés népszerűségét.

A testépítés aranykorához szorosan kapcsolódik egy helyszín, a californiai Muscle Beach.


golden-era1.jpg

A Muscle Beach eredeti helyszíne a santa monica-i kikötő volt. Itt edzett a korabeli testépítő elit. A Muscle Beach jelenleg is működik, pár kilométerrel északabbra Venice-ben.

A Weider fivérek:

joeweider2.jpg

Nagy hatással volt a testépítő sportra Joe és Ben Weider munkássága, akik szintén ebben az időszakban kapcsolódtak be a testépítés világába. Ők alapították meg 1946-ban a máig is legnagyobb testépítő szövetséget az IFBB-t, valamint ők alapozták meg a mára hatalmas méretűre duzzadt iparágat a testépítés köré.

Ők rakták le a testépítés edzéselméleti alapjait azzal, hogy a korbeli testépítők edzését megfigyelve, azok sajátos módszereit összegyűjtve megalkották a Weider-féle edzéselveket.
A weider elvek alapján a mai napig hatékony testépítő edzésprogramokat tervezhetünk.

9780809255597.gif

Rengeteg magazint adtak ki, ők voltak az elsők, akik speciális étrend kiegészítőket jelentettek meg.

A 80-as, 90-es évek:

A média hatásának köszönhetően a testépítés népszerűsége csúcsát az 1980-as évekre érte el.
Ebben az időben Amerikát valóságos izomkultusz jellemezte:

A Nyolcvanas évek testépítő bajnokai elsősorban arányos, esztétikus fizikumukkal tűntek ki.

A korszak kiemelkedő egyénisége Lee Haney volt, aki 1984-1991-ig sorozatban 8 alkalommal hódította el a Mr.Olympia címet.

haney.jpg

 

A kilencvenes években a minél nagyobb izomtömegre helyeződött a hangsúly, a versenyzők igazi izomszörnyekké váltak.

do.jpg

Az új generáció legelső képviselője az angol Dorian Yates volt. Ő 6 Mr.Olympia titulust könyvelhet el.

A táplálkozástudomány, az edzésmódszerek és nem utolsósorban a gyógyszeripar fejlődésének köszönhetően a 90-es évek testépítői óriásit fejlődtek az aranykor bajnokaihoz képest.

ronnie-coleman-vs-arnold.jpg

 

A fenti képen Arnold Schwarzenegger a 70-es évek sztárja és Ronnie Coleman az ezredforduló bajnoka lett egymás mellé montírozva.

Napjaink testépítése:

Az egyeduralkodó Ronnie Coleman visszavonulása óta napjaink profi versenyeinek dobogóját olyan nevek foglalják el, mint Jay Cutler, Dexter Jackson, Kai Greene, illetve Dennis Wolf.

A kétezres években a testépítés, mint szabadidősport népszerűsége még mindig töretlen, viszont a testépítő versenyek népszerűsége mintha csorbult volna. A Mr. Olympia színpadán szereplő izomszörnyek egyre kevésbé emberi fizikuma, az aranykor esztétikus testépítővel szemben már nem példa értékű.

Persze a jelenséget a testépítő versenyek szervezői, bírói is érzik és úgy tűnik, hogy válaszul a versenyeken a bíráskodás újra előtérbe helyezi a szimmetriát és az arányosságot az irdatlan izomtömeg ellenében.

Kai Greene pózrutinja 2011-ből:
 

 

A Mr.Olympia

Az olympia a testépítő sport legrangosabb megmérettetése. Első ízben 1965-ben került megrendezésre az IFBB szervezésében. A cím birtoklása a testépítő sport csúcsát jelenti. A versenyre kvalifikálni csak valamelyik rangos nemzetközi verseny dobogós helyezésével lehet.

A Mr. Olympia versenyek csúcstartói Lee Haney és Ronnie Coleman. Mindketten 8-8 alkalommal értek fel a csúcsra.

1980-óta a Mr. Olympia mellett a hölgyeknek Ms. Olympia versenyt is rendez az IFBB. A női kategória legsikeresebb versenyzője Iris Kyle 10 győzelemmel.

A Sandow szobor birtokosai:

1.Larry Scott 

1965-1966

larryscott.jpg

2.Sergio Oliva
1967-1969

serigo-myth.jpg

3.Arnold Schwarzenegger
1970 - 1975,1980

arnold_2.jpg

 4. Franco Columbu
1976, 1981

franco_columbu.jpg

 5.Frank Zane
1977-79

frankzane.jpg

6.Chris Dickerson
1982

chris-dickerson-photo-2.jpg

7.Samir Bannout
1983

samir_bannout.jpg8.Lee Haney
1984 - 1991

leedouble.jpg9.Dorian Yates
1992-97
dorian.jpg

10.Ronnie Coleman
1998-2005
ronniecoleman.jpeg

11.Jay Cutler
2006-7, 2009-10

jay_cutler.jpg

12. Dexter Jackson
2008

dexter-olympia1.png

13. Phil Heath

2011-17 phil-heath-mr-olympia01.png

 

Írta:

Bacskay Péter

Személyi edző,

Az International Wellness Institute gyakorlati oktatója

Testépítő, erőemelő versenyző

Húzzak vagy ne húzzak?

A felhúzás, angolosan „deadlift” gyakorlat napjainkban reneszánszát éli az edzőtermekben.

Mégis sokak tartanak annak vélt sérülésveszélyeitől, illetve sok esetben  a „húzás” rendszeres vakmerő gyakorlói valódi sérülés veszélyt kockáztatnak köszönhetően a hanyag, youtube videókból ellesett technikáknak.

Pedig a felhúzás az egyik legjobb gyakorlat arra, hogy a teljes test  általános erejét, izomtömegét fejlesszük.

Írásommal szeretném bátorítani azokat, akik eddig még nem fogtak bele a rendszeres felhúzásba, illetve szeretnék egy kis segítséget nyújtani azoknak, akik a gyakorlatot rendszeresen végzik, mégis bizonytalanok az igazán szabályos, biztonságos gyakorlat végrehajtásban.

10403050_660477840673885_1777688918259841212_n.jpg

Miért jó felhúzni?

Egyszerűen azért, mert a legjobb edzőtermi gyakorlat arra, hogy szinte a teljes test izomzatát megmozgassuk. Legyen a cél izomtömeg építés, zsírégetés, a puszta erő növelése  vagy egyszerűen csak egy atlétikusabb fizikum építése, a felhúzást minden edzőterembe járónak gyakorolnia kellene.

Mivel a gyakorlat majd minden izmot igénybe vesz, rendszeres gyakorlása, a test teljes izomtömegét növeli. Olyan, az edzőtermekben sokszor hanyagolt izmokat is megcéloz, mint a gerincmerevítők, és a combhajlító izmok.

A rendszeres felhúzás javítja  a testtartást. Napjaink ülő életmódjának, és az edzőtermekben általános mell-bicepsz centrikus edzésprogramoknak köszönhetően az átlag edzőterembe járót rossz testtartás jellemzi, mely hosszú távon  a gerinc degeneratív betegségeinek kiváltója.

Mivel a felhúzással a teljes törzsizomzatot megmozgatjuk, képesek vagyunk javítani a testtartást, helyre állítani a felborult izomegyensúlyt.

Nem mellesleg,  mivel a felhúzás rengeteg izmot dolgoztat egy időben, rengeteg kalóriát éget egyúttal. Egyszóval, bármi is legyen  a cél az edzőteremben, a „deadlift” bárkinek jól jöhet.

Személy szerint a gyakorlatot az egyszerűsége miatt szeretem. Csak felállok a súllyal és kész. Vagy legyőzöm a súly aznap, vagy ő győz le engem. Az erőemelő versenyeken sem vita tárgya, a versenyző vagy feláll a súllyal, vagy nem.

Az alapok!

Mielőtt azonban a fentiek hatására nagy lendülettel belevetnétek magatokat a gyakorlásba és elkezdenétek feltépni hatalmas súlyoktól görbülő rudakat az edzőterem padlójáról, gyakoroljuk egy kicsit az alapokat.

 

A felhúzás alapja pedig nem más, mint a csípőtolás (Hip hinge).Ahogy az a videón is látszik, a mozdulat csípőszéles terpeszben, alapállásból, a csípőízületet hajlítva, a fenék hátratolásával indul, mintha hátrafelé próbálnánk meg egy székre leülni. A térdízületben az elmozdulás minimális, a hátunk pedig egyenes marad. Majd a farizmokat megfeszítve, a csípőt előre lökve állunk vissza kiinduló helyzetbe. Ez a relatív egyszerű mozdulat lesz a felhúzás alapja, gyakoroljuk, mielőtt nekiesnénk a súlynak.

Mikor húzzunk fel?

Az alapok után tisztázzuk, hogyan érdemes az edzésprogramunkba illeszteni a deadlift-eket.

A felhúzás, összetettségénél  fogva nem csak a teljes izomzatot, hanem az idegrendszert is nagymértékben terheli.

Kezdőként érdemes  a húzásokat az edzésünk elejére időzíteni, mivel idegrendszerünk ekkor még frissen áll készen az elkövetkező edzésterhelésre.  Az idegi irányítás sokkal hatékonyabb lesz. Könnyebben rögzülnek a helyes gyakorlat végrehajtás momentumai.  Ahogyan az idegrendszer fárad, úgy romolhat a helyes kivitelezés, ebből adódóan megnő  a sérülésveszély.

Érdemes tehát edzésünket rögtön a bemelegítés után felhúzással kezdenünk.

Persze a kivétel itt is erősíti a szabályt, más a helyzet, ha már haladó szinten erőemelő versenyzésben gondolkodunk. Mivel a versenyeken a felhúzás az utolsó szám, a versenyző már három-három maximális erejű ismétlést teljesített guggolásból és felhúzásból, mire odaáll a magnéziától porzó rúdhoz az emelvényen. A versenyző idegrendszere ekkorra már majd teljesen kimerített. Pont ebből az okból kifolyólag érdemes már az edzéseken is szokni a szituációt és a húzást az edzések végére időzíteni.

Hányszor?

Mivel a felhúzás egy összetett gyakorlat, ezért nem tudjuk a tradícionális, izomcsoportok szerint bontott edzésprogramba illeszteni. Hagyományosan izomcsoportokra bontott edzéstervben a gyakorlatot érdemes vagy a hát izmok, vagy az alsótest izmainak edzésébe illeszteni.

Mivel a gyakorlat elsődleges célja az erőfejlesztés, érdemes az ennek megfelelő 1-6- os ismétléstartományban dolgozni. Az ismétlésszám növelésével, jelentősen romolhat a végrehajtás minősége, ezáltal megint felüti fejét a sérülésveszély. Fontos, az alapos bemelegítés a gyakorlat előtt, kihangsúlyozva a csípőt és a deréktájékát. Szintén a bemelegedés segítendő, nagyon ajánlott a piramis módszer használata, a szokásos 4-5 sorozatban.

Hogyan is?

Zavarba ejtő lehet az interneten előforduló számtalan helyes és helytelen verzió a végrehajtásra, de vajon mi az igazán helyes?

A szabályos, biztonságos végrehajtás kulcsa a folyamatos koncentráció a gyakorlat végrehajtása során. A cél, hogy a felemelt súly egyenletesen terhelje a teljes izomzatot, ahelyett, hogy például a deréktáj kapja a terhelés nagy részét.

A hagyományos felhúzást kiinduló helyzetben csípőszéles terpeszből indítsuk. Álljunk egészen közel a rúdhoz úgy, hogy a sípcsontunk érintse azt. A fogásszélességet vegyük fel úgy, hogy karjaink kívülről érintsék a combokat. Már kezdő szinten érdemes megszokni a felemás fogást, mellyel biztosabb lesz a szorításunk. Térdeink legyenek hajlítva, csípőnk hátra tolva. Hátunk feszes,egyenes (! végig a gyakorlat végrehajtás során), fejünket ne billentsük hátra. Kiinduló helyzetben tüdőnket szívjuk tele levegővel, így stabilizáljuk a törzset.

Mielőtt elindítanánk a mozdulatot, feszítsük meg a teljes izomzatunkat, legyenek feszesek a combok, a fenék, a gerincmerevítők, masszívan markoljuk meg a rudat. Próbáljunk meg, nem a combok erejével indítva, hanem a csípőt előre felé tolva felegyenesedni. A rúd az emelés során érintse, súrolja a térdeket ( jól jön a térdzokni, vagy a cicanaci :D ). A levegőt a felső holtponthoz közeledve fújjuk ki, egyenesedjünk ki teljesen, a gyakorlat felső holtpontján a csípő és a térdízület legyen teljesen nyújtott. Fontos, hogy a súly visszaengedése is legyen kontrollált, azt a csípő hátra tolásával indítsuk. A kulcs az lesz, hogy megtanuljuk a csípő és a térd ízületet egyszerre mozgatva a terhelést egyenletesen elosztani a gyakorlat végrehajtás során. A leengedés végén álljunk meg, ne indítsuk újra a mozdulatot, a talajon megpattintva a súlyt. 

Ha az emelést képtelen vagy egyenes háttal végrehajtani, a gerinced görbül, biztos, hogy túl nagy súlyt használsz. nagy eséllyel ugyanez a probléma akkor is, ha képtelen vagy a csípő és térd ízületet egyszerre mozgatni, és a térdek nyújtásával indítod a mozdulatot. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a kiinduló helyzetben a rúd túl messze helyezkedik a lábszártól. Mindkét hiba hatalmas terhelést ró a gerincre.

Sokat segíthet a mozgástanulásban, ha a rudat zsámolyról, vagy erőkeretben megemelve indítod, így rövidítve a mozgástartományt.

Ha nem érzed magabiztosnak a gyakorlatot, bátran kérd személyi edző segítségét, egy avatott szem gyorsan kiszúrja a problémát és segít rátalálni a szabályos végrehajtás módjára. Így biztosan elkerülöd a sérüléseket és a fejlődésed is gyorsabb lesz

A gyakorlatot végezhetjük egészen széles terpeszben is, ezt nevezzük szumó felhúzásnak.

 

Jómagam strukturális adottságaim miatt ezt a verziót preferálom. Érdemes kísérletezni azzal, hogy ki, melyik verziót találja kényelmesebbnek.

Tehát:

A felhúzás szabályosan végrehajtva egy nagyszerű, általános erőfejlesztő gyakorlat, melyet bátran ajánlok minden edzőterembe járónak.

Húzzunk bele!

Írta:

Bacskay Péter

Személyi edző,

Az International Wellness Institute gyakorlati oktatója

Testépítő, erőemelő versenyző

süti beállítások módosítása